Lollipop

★Hoshi★

ღHoshi.18
ღJapan/South-Korea
ღJpop/Kpop.
ღJDorama/KDorama
Lollipop.rainbow.sunshine.cute.
animal.pink.icecream.friendly.crazy.

Just Follow~

☜❤☞Asia☜❤☞

♬Block B♥ ♬Beast♥ ♬B1A4♥ ♬TeenTOP♥ ♬U-Kiss♥
♬MBLAQ♥ ♬CN Blue♥ ♬SHINee♥ ♬Infinite♥ ♬Dalmatian♥
♬G.NA♥
♥Jan Keun Suk; ♥LeeMinHo; ♥Kim Beom

♥Friends♥

Naito
End Of Paradise
ara

Tell me why..

Close My Eyes

2012. május 14., hétfő @ 21:01

Nem szeretem.

Még mindig nem szeretem Érdet.. El-elvagyok, meg néha tényleg otthon érzem magam, de amikor busszal-vonattal megyek le Tordasra az nagyon rossz.. Főleg mikor hazafele jövök. Hiányzik.

Innen igaz, hogy kényelmesebb bejárni, nem kell buszhoz igazítani a vonatot, mert itt kb 10percenként megy vonat Pestre. Tordasról neccesebb volt.

Kicsit több, mint 1éve költöztünk el, de idegennek érzem magam ott, ahol 17évig éltem. Ott, ahol mondhatni felnőttem.

Úgy lent maradnék, segíteni mamáméknak a ház körűl.. Papám alig bír menni és mindent mamámnak kell megcsinálnia, most, hogy nincs suli legszívesebben lemennék és segítenék, de nem akarom anyát egyedül itt hagyni.. Nem tudom...

Még mindig nincs Érden ismerősöm, egyedül vagyok, egész nap a szobában.

Egyre távolabb kerűlnek tőlem azok, akikkel régen együtt voltam, buliztunk vagy csak beszélgettünk a sportpályán. Soha nem szerettem egyedül lenni, hozzászoktam a társasághoz, de itt csak anyum van. Tök jól ellehet vele szórakozni, hülyülni, beszélgetni, de mégse ugyan az.

Ott vannak azok a barátaim akikkel neten beszélek. Imádom őket, tényleg. Ők tartják bennem a lelket, de mindenki messze van és azért teljesen mások, mint a régi ismerőseim. Az állítólagos legjobb barátnőm "eldobott".. eldobta azt a 18évet amit együtt töltöttünk..

De ezt nem mondhatom el anyának, mert az neki esne rosszúl és azt nem akarom.

Az igazat megvallva anyán egyre inkább azt veszem észre, hogy nem tud rólam semmit. Nem veszi észre, hogy mennyire hiányzik a régi életem, mennyire nem akarom én ezt. A következő lehet gyerekesen hangzik, de 18év után sem tudja, hogy mit eszek meg és mit nem.. Pedig nem nehéz, nagyon kevés dolgot szeretek, nem nehéz megjegyezni. Mamám még mindig tudja ezeket, érdeklődik az iránt amit szeretek - itt Koreára célzok - épp úgy mint apa, őt is érdekli.

Itt van nekem Naito. Mindig meghallgat, elviseli minden hülyeségemet, kirohanásomat, agymenésemet, tényleg mindent. Annyira sajnálom, hogy ezt mind "rázúdítom", Ő az egyetlen aki tényleg meghallgat. Szegény tudom, hogy nem szereti a Kpop-ot, de mégis állandóan adom neki, mert (ez érdekesen fog hangzani) másnak nem tudom. Tényleg nem. Mindenki a saját bandájával foglalkozik, az enyémet leszarja, max arra a fél pillanatra érdekli, amikor megmutatom és ennyi, vége. Még nem tudom hogy, de ezt a rengeteg mindent, amit Naitotól kaptam meg fogom neki hálálni. Mert nagyon sok dolgot köszönhetek neki.

Persze vannak mások is akik meghallgatnak satöbbi, de fél perc múlva el is felejtik és a saját problémájukat mondják és akkor foglalkozzak vele, az én bajom már lényegtelen.

Belefáradtam. Régen mindig ez volt. Semmit nem törődtem magammal, bármi történt velem, magamban tartottam, amikor összegyűlt kisírtam és nem szóltam róla.

A lényeg a lényeg.. Nem szeretek egyedül lenni, de egyedül vagyok.. Nem szeretek Érden lenni, de itt vagyok.. Szeretném, ha anya és apa újra együtt lennének, de ez soha nem fog megtörténni..

Jah és érettségi alatt leadtam 4-5kilót.. király vagyok (Y)

Hát most azt hiszem ennyi. Úgy éreztem ezt most lekell írnom, mert nem tudom magamban tartani. Úgy látszik, hogy kb csak depis hangulatomban tudok blogolni :)

Címkék: életutálat